ExperiDance Production


Cím: 1133 Budapest, Kárpát u. 23.
Bemutatkozás:
Az ExperiDance Production célja a legmagasabb szintű művészi szórakoztatás, és a forradalmasított magyar tánckultúra népszerűsítése az egész világon. A 2000 óta sikeres társulat ereje, hogy a tüzes magyar táncokat népszerű nemzetközi és modern irányzatokkal szelídíti meg, vagy épp a végletekig fokozza. Az ExperiDance által így teljesen új, összetéveszthetetlen táncstílus született.

Megtiszteltetés számunkra, hogy ezt az egyedi stílust már több fontos nemzetközi színpadon bemutathattuk, így mára hazai és külföldi közönségünk is a magyar tánckultúra utazó nagyköveteiként gondol ránk. Küldetésünk továbbra is az, hogy – gyökereinket nem feledve – minden kontinensen meghódítsuk a nézőket.

Az ExperiDance tánckarának tagjai mind magasan képzett hivatásos táncosok, akik a társulat támogató közegében estéről estére képesek a legjobbat kihozni magukból. Az ő teljesítményükön túl a koreográfus, zeneszerző, jelmez- és díszlettervező, dramaturg és technikusok professzionális összhangja a garancia a biztos sikerre.


Én, Leonardo – A fény születése

Zseniális művész, látnok tudós, nagyratörő építész, de milyen EMBER volt Leonardo da Vinci? Miből élt, kit szeretett, hitt-e Istenben? Az ExperiDance Production új táncjátéka ezeket a kérdéseket tárja fel, bemutatva a Leonardo életút kevésbé ismert, ellentmondásosan izgalmas epizódjait…

Leonardo da Vinci, a reneszánsz hérosz, kirobbanóan sokszínű tehetségével örökre felszabadította gondolkodásunkat – de nyughatatlan elméje sötét oldalán számtalan befejezetlen művet, céltalan sodródást és magányt találunk. A zseni anatómiáját mutatja be most az ExperiDance Production a legszabadabb művészet, a tánc segítségével egy lélegzetelállítóan látványos új produkcióban.

Az Én, Leonardo Román Sándor koreográfiájával, Meskó Zsolt rendezésében és Czomba Imre zenéjével az idén 15 éves ExperiDance Production 15. egész estés táncjátéka.


Fergeteges – A királyné, a gróf és a cigánylány

A Sissiként ismert Erzsébet királyné, I. Ferenc József császár felesége 1854-ben, 16 éves korában vált az Osztrák Birodalom első asszonyává. A gyönyörű, érzékeny és vadóc nő egész életében a szerepével járó fullasztó kötöttségek elől menekült. A boldogságot és a szerelmet Magyarországon találta meg, ahol a nemesi udvar rajongott érte, különösen az ország legszebb férfijának tartott Gróf Andrássy Gyula. Vonzalmuk azonban soha nem teljesülhetett be…

A legendás szerelem ihlette az ExperiDance Production táncosainak és a 100 Tagú Cigányzenekar szólistáinak közös produkcióját. A táncdráma hősei egy lázadó királyné, egy vakmerő gróf és egy csodaszép cigánylány, akik eltáncolják a soha be nem teljesülő szenvedély hol felfokozott, hol gyötrelmes pillanatait.

A szerelmes találkozások és elválások egy pompázatos bálon történnek, ahol a 100 Tagú Cigányzenekar szólistái húzzák a talpalávalót. A zenekar, mely 2014 márciusától hivatalosan is hungarikum, vagyis magyar nemzeti csúcsteljesítmény, a táncosok mellett garancia a fergeteges színházi élményre.


Szenvedélyem, Velence 

Velence titkai, melyek évszázadok óta izgatják az emberiség fantáziáját, lélegzetelállító táncelőadásban kerülnek napvilágra az ExperiDance színpadán. A karneváli maszkok mögött ellentmondásokkal és szenvedéllyel teli ösztönvilágot találunk, amely teljes pompájában mutatkozik meg Román Sándor koreográfiáján keresztül.

Főúri csillogás és a sikátorok szegénysége, katedrálisokban elhaló sóhajok, hajnali tánc a város fölött és rengeteg-rengeteg vágyakozás. Ez a Szenvedélyem, Velence című produkció, amelyben minden velencei szerelmes valakibe vagy valamibe: Paganini a hegedűjébe, az úriasszony Casanovába, a bankár a csillogó aranyakba, a Halál talán magába az Életbe.

Ebből a sok szerelmi vallomásból alakul ki a város tánca, miközben megelevenednek Velence gazdag történelmének ikonikus alakjai, a leghíresebb európai zeneszerzők modern lüktetésű dallamaira.


Ezeregyév

A történelmi Kelet és Nyugat határán egyensúlyozó Magyarország múltja páratlanul gazdag. Az ExperiDance Production debütáló előadása 21 táncképben mutatja meg ezt a gazdagságot, a fenséges és a megrázó pillanatokat ebben az extatikus hangulatú darabban. Az egyedi történelem-értelmezésben népünk sorsát az angyali és démoni erők küzdelme mellett a férfiak és nők örök ellentéte formálja, de minden jelenet valódi főszereplője a remény és az élni akarás. A magyar, cigány és erdélyi néptáncok mellett távolabbi szomszédaink, a törökök, németek és oroszok táncát is eltáncolják.

Magyarország ezzel az előadással ünnepelte az ezredfordulót, 2000. március 15-én, a magyar polgári forradalom emléknapján.


Revans

A furfangos szegény fiú, aki túljár a zsarnokoskodó uraság eszén, az európai népmesék kedvenc figurája. Hiszen nincs felemelőbb pillanat, mint amikor a gonosz megkapja méltó büntetését, az ügyes és jószívű főhős pedig elnyeri a leányt, az örökséget vagy épp a jószágot. A mese magyar verziója a Lúdas Matyi, amelyben a libapásztorfiú leckézteti meg Döbrögi földesurat, aki szemet vetett a libáira. Matyi nem is egyszer, de háromszor áll bosszút és minden alkalom mulatságosabb, mint az előző. Román Sándor társulata frissítően modern verzióban táncolja el ezt a történetet.


Nagyidai cigányok

Csóri vajda, a vándorcigányok vezére cigányország felemelkedéséről és dicsőségéről álmodik. A csúf valóságban viszont ő és kis közössége Nagyida várában rekedt, melyet az osztrák seregek ostromolnak. A magyar védők az éj leple alatt menekülnek a reménytelen helyzetből, sorsára hagyva Csórit és népét. Mit is tehetnének hát az örökké vidám cigányok? Örömünnepet rendeznek, esznek-isznak, táncolnak, hiszen ehhez értenek a legjobban! Nagy vigasságukban még ez ellenséget is sikerül elijeszteniük, ám sajnos a szerencse forgandó…

A XVI. századi magyar monda alapján készült tánckomédia a Magyarországon élő cigányok kincset érő kultúráját mutatja be a mozdulatok nyelvén. Román Sándor koreográfiája nem csak a cigány néptáncokat szőtte bele a nagyidai mulatozásba, de azokat a táncokat is, melyekkel a cigányság vándorlása során találkozott. Török, perzsa, indiai és egyiptomi elemek teszik teljessé ezt a mulatságos történetet.


A király nevében

Mátyás király reneszánsz kora a tudományok és művészetek felvirágzásának varázslatos időszaka volt. De talán ennél is fontosabb az a gondolkodásmódbeli fordulat, amely az idejétmúlt egyházi dogmák helyett a humanista értékeket: a szerelmet, az igazságot, az életörömöt állította a középpontba. Az új korszak vezéralakja a magyarok szeretett királya, Corvin Mátyás volt, akinek emberséges tetteit sok népmese és monda őrzi.

Schwajda György és Román Sándor táncjátéka azt a dicsőséges pillanatot örökíti meg, amikor Mátyás király túljár az álszentek és csalárdok eszén, hogy rendet tegyen a királyságban. A király nevében című produkció túláradó táncait és pompás reneszánsz kosztümjeit úgy alkották meg, hogy maga Mátyás sem álmodhatna szebbet. A történet fordulatait William Shakespeare Szeget szeggel című színművéből kölcsönözték, a mester zsenialitását hozzáadva magyar mondáink színes világához.



Gyöngyhajú Lány Balladája

Mindenkiben ott van a szunnyadó gyermek, így a tündérmeséket a felnőttek is szeretik, csak be kell őket csomagolni „felnőtt köntösbe”!

Március 12-én a RaM Colosseum színpadán nagy sikerrel került bemutatásra a „Gyöngyhajú lány balladája” című musical, mely egy fiatal lány felnőtté válásán, első nagy szerelmi csalódásán keresztül idézi meg a Balatonpart, a tó ősi mitikus legendáit.

A színpadon 24 ExperiDance táncművész, a mikrofonoknál 5 kiváló musicalszínész, a mese erősítésére 21 szenzációs Omega-sláger! Egy történet, amit mindenki átélt, aki volt fiatal és szerelmes!

Az Omega együttes és az ExperiDance Production több mint fél év gondos tervezés, aprólékos egyeztetés és lázas alkotómunka után Szomor György, Koós Réka, Fésűs Nelly, Lux Ádám, R. Kárpáti Péter, Simon Panna Bogi és Békefi Viktória főszereplésével állította színpadra új darabját, amelyben olyan világszínvonalú slágerek csendülnek fel, mint a Trombitás Frédi, a Régi Csibészek, az Ezüst Eső, a Petróleumlámpa, a Ha én szél lehetnék vagy a Gyöngyhajú lány...



Nostradamus

Az ExperiDance Tánctársulat merész lépésre szánta el magát: sok év után újra egy önfeledten bolondozós alkotást állít színpadra. A Nostradamus – Világok vándora igazi örömjáték, amely az ExperiDance-repertoár leglátványosabb koreográfiáit csavarja meg úgy, hogy a darab egy nagy időutazássá válik országokon és korokon át. A világkörüli út egyik hangulatfelelőse és idegenvezetője Ganxsta Zolee zenész-színész.

A történet szerint Nostradamus egy időutazós világkörüli útra viszi csalfa feleségét, hogy a kedvében járjon és megmutassa neki: lám, minden jóslata valóra vált. Nostradamus feleségét Rimár Izabella, az ExperiDance táncművésze alakítja. Az úton velük tart Nostradamus két tanítványa, a feleséggel mindig kacérkodó néma bűvész, és a mindig stréber mitugrász tanítvány is. Eljutnak Ausztráliába, Indiába, a gésák és szamurájok országába, Japánba. A spanyol virtust és az orosz jókedvet is megtapasztalják a főszereplők, sőt még egy focimeccset is megnéznek Brazíliában. A nagy utazás történelmi korokon is átível: Egyiptomban tanúi lehetnek Kleopátra és Julius Caesar szerelmének, találkoznak Kopernikusszal, Erdélyből Drakula miatt utaznak sietve tovább, Amerikában pedig Elvis énekel nekik. Végül természetesen Európa szívében, Magyarországon lelnek hazára főhőseink.


Monte Cristo grófja

Szerelem, árulás, bosszú egy mesterien megalkotott műben, melyet mindenki ismer, és az örök kérdés,melyre mindenki választ keres: miszerint van-e kilátástalan helyzet, vagy a remény szikráját tényleg a végsőkig őrizni kell.

A fiatal Edmond Dantest a menyegzőjéről viszik el a rendőrök egy feljelentés alapján. Azzal vádolják, hogy kapcsolatot tart a száműzött Napóleonnal. Bár a támadás hamis, Dantes nem tudja bizonyítani igazát, így sorsa megpecsételődik. Az ifjút If várának börtönébe viszik. A rabság évei kilátástalanul telnek, míg egy nap csodával határos fordulat következik be. Dantes egy ismeretlen börtöntárs halála révén nemcsak megszökik a rabságból, de jelentős vagyonra is szert tud tenni. A börtön falain kívül új élet várja a férfit. Edmond Dantes-mégha csak képletesen is, de – meghal, és helyébe lép Monte Cristo grófja. A titokzatos férfi útra kél, hogy bosszút álljon megnyomorítóin. A párizsi elit hamar felfigyel a megnyerő külsejű úriemberre. A gróf pedig céltudatosan halad útján, amely a végső bosszú felé vezet. Egyetlen személy , aki elbizonytalaníthatja, az egykori szerelme, Mercedes. Vajon a szerelem kiűzheti-e a férfi szívéből a féktelen bosszúvágyat, vagy a börtönévek végleg megölték azt a személyt, aki egykor volt Edmond Dantes? Szerelem, intrika, bosszú, szenvedély – mindenegyütt a színpadi műben, ahogy Dumas örökérvényű regényében is.



Frank Sinatra - A Hang

Egy férfi, aki túlélte Kennedyt, házasságait, válásait, és még a halhatatlannak tűnő anyját is. Színész, maffiózó, sármőr, akinek slágerei sikeresek tudtak maradni a Beatles és Elvis mellett is. Túlélő, aki akaraterejével képes volt mindent, még önmagát is legyőzni. Ő Frank Sinatra, a Hang.

Európa és az Egyesült Államok egyik legsikeresebb és legtöbb lemezt eladó énekesének történetét, sikereit, baráti, szerelmi kapcsolatait, munkásságát dolgozza fel az ExperiDance Production és a Békéscsabai Jókai Színház közös előadása. A Frank Sinatra - A Hang című produkció a világsztár erejét ünnepli és bemutatja, hogy kik vagyunk, és kellő elszántsággal és akarattal mivé válhatunk életünk útján.

A darabot színpadra állító két társulat nem először dolgozott együtt. A Monte Cristo grófja című musicalt közösen készítették 2011-ben, a darabot a RaM Colosseum azóta is műsorán tartja. A Sinatra előadás alappillérei a tánc, a koreográfia, a jelmez, a fény,  és a zene. A darabot rendezte Szomor György. A produkció precíz és látványos koreográfiája Román Sándor munkáját dicséri. Vastag Tamás főszereplésével egy igazán energikus előadás született, mely nem nélkülözi a nosztalgiát, a humort és a hétköznapi emberi érzelmeket sem.



Ezeregyév Generációk

A Társulat, amely mestere az élményadásnak, a prémium kategóriás kikapcsolódásnak mára az a márkanév, mely a mögé felsorakozó szakmai háttérnek köszönhetően - Román Sándor koreográfus, dramaturgok, forgatókönyvírók, zeneszerzők, díszletervezők, jelmeztervezők - a magyar és nemzetközi színházi életben és táncszakmában elhíresülten a tartós, közönségbarát táncszínházi minőség védjegyévé válhatott.

Az osztatlan közönségsiker az alkotókat és a kreátorokat folytatásra, országos körturnéra ösztönözte. A társulat egy különleges időutazásra invitálja a közönséget, hisz a produkciót az eredeti, alapító tánckar, mindösszesen 46 kiváló táncművész közreműködésével láthatja a tisztelt nagyérdemű. A színpadon a régi és új kedvencek, egykori és jelenlegi táncosok váltják egymást a legfőbb szerepekben, megidézve ezzel a Tánctársulat legszebb korszakait.



Boldogság 69:09

„Bezzeg az én időmben!” – mondja a ’60-as évek generációja, amikor valamit jobban tudnak a mai fiataloknál. Most kiderül, igazuk van-e. A Boldogság 69:09 című táncjáték 1969 és 2009 fiataljainak boldogságkeresését hasonlítja össze a két korszak legnagyobb slágerei és legmenőbb tánclépései segítségével.
 
Bár a két dátum között 40 év eltelt, sok a hasonlóság: válságok és reformtörekvések formálták az emberek mindennapjait, alakították lehetőségeit és céljait. Ám mindez feloldódik egy felejthetetlenül vidám, időutazással egybekötött házibuliban, ahol a 2000-es évek klubslágerei versenyeznek a Táncdalfesztiválok hangulatával, és a csajozás-pasizás ugyanolyan izgalmasan gyötrelmes, mint a világtörténelemben bármikor.



Liliomfi

Szigligeti Ede legismertebb vígjátékát, a Liliomfit állítólag 2 délután alatt írta meg. Az ExperiDance Productionnek ennél kicsit több idő kellett, hogy táncjátékként színpadra állítsa a darabot – legyen mentségükre a sok vidám, kirobbanóan energikus tánckép, amely új életet lehel a XIX. század e klasszikusába.

Román Sándor és Meskó Zsolt közös alkotása nem veszi komolyan a szerelmet, még ha olyan végzetszerű is, mint Liliomfi és Mariska románca. Komolyan veszi viszont a színházat, a zenét és a táncot, mágikus élménnyel ajándékozva meg a nézőket.



Bartók

A különleges alkalom, mely lehetővé teszi, hogy egy alkotói stáb fogja össze a két egyfelvonásos színrevitelét, különleges lehetőséget kínál a két mű egymás mellé állításán túl, összefüggő gondolatiságuk kibontására.

Mindkét mű, a nő és férfi párkapcsolatának titkokkal teli, örök küzdelmét mutatja fel, kutatva általuk emberi létünk alapigazságait. A szerző a lélek útjait járva, ezer szállal kötődik korának hétköznapjaihoz. A 20. század forrongó társadalmi változásai, a lélek mélyéből kiszabaduló sötét erők, életek százait, millióit veszélyeztető vad tombolása nem elválasztható a művek alapgondolatától.

Bartók életigenlő igazságát a lélek megtisztulásába és felemelkedésébe vetett bizalmát épp ezen körülmények ellenében kívánja felmutatni.

A mai 21. századi színpadra állítóknak sem lehet más a célja, az alkotói szándékhoz hűnek maradva, a körülöttünk kavargó kaotikus erők ellenében, egy nő és egy férfi egymáshoz vezető útján keresztül felmutatni két lélek egymásba kapaszkodó szeretetének az egész világot megtisztítani képes eszményét.



Radnóti - Álmok két felvonásban

Radnóti Miklós költő lakása ajtaján ma is az a névtábla áll, amit 75 éve Ő szögelt fel oda. Szeretett síelni, teniszezni, evezni s hajójuk neve Mütyürke volt. Moziba járt, odavolt Chaplinért s francia sanzonokat fütyült. Egy életen át szerelmes volt, s versei ma is itt vannak velünk. Radnóti Miklós költőt a magyar állam törvényei alapján zsidónak nevezte, ő magát katolikusnak, s Jézust követve 33 évesen megkeresztelkedett. 1944-ben több százezer társával együtt..., története innentől kezdve már nem csak az övé, hanem mindannyiunké.

Radnóti Miklós költő élete álmokban, versekben, először színpadon, 30 képben, 22 táncossal és 8 színésszel. A szövegkönyv a költő verseiből, naplójegyzeteiből, barátai gondolataiból továbbá 1920 és 1945 között elhangzott közéleti beszédek, írások részleteiből áll össze.
 



Ajánlatkérés