Világörökségek Magyarországon

Mohácsi Busójárás (2009)

Mohács télűző-tavaszköszöntő népszokását az UNESCO,

vagyis az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 2009 őszén felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára,

melyet a 196 tagállam évekkel ezelőtt azért hozott létre,

hogy hasonlóan a védendő épített és természeti örökséghez, ezek a szellemi értékek is megmaradjanak az egyetemes emberi kultúra és a helyi közösségek számára.


 

A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A Farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába. A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival. Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának – mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról – aligha van történeti alapja. A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját.

 

A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra, női bütykös harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc. Az így beöltözött busókat kísérik a jankelék, akiknek az a szerepe, hogy távol tartsák az utca népét, főleg a gyerekeket a busóktól. Hamuval, liszttel, ma már csak ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal püfölik a csúfolódó gyerekhadat. A lefátyolozott arcú nőket és a lakodalmas viseletbe öltözött férfiakat, továbbá a karneváli jelmezű alakokat maskarának nevezik Mohácson.

Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és „bao-bao!”-t ordítozó busó csoportok tulajdonképpeni célja az volt, hogy házról-házra járva kifejezze jókívánságait, elvégezze varázslatait és részesüljön azokban az étel-ital adományokban, amiket sehol sem tagadtak meg tőlük.

Mára az idegenforgalom medrébe terelt népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, de látványosság szempontjából sokat nyert. A mai busójárás a régi népszokás központjában, a Kóló téren kezdődik. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős, és más busó csoportokkal. A régi elöltöltős busó ágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelét.

Budapest, a Duna-part és a Budai Várnegyed (1987),
valamint az Andrássy út és történelmi környezete (2002)

Vannak, akik első látásra beleszeretnek és vannak, akik csak hosszabb ismerkedés után válnak rajongóivá, de abban mindenki egyetért, hogy Budapest az egyik legszebb fekvésű város a világon. A Duna hatalmas folyama szeli ketté és osztja a hegy-völgyes Budára és a síkvidéki Pestre. A tavaszi napokon még ma is kék folyóban üde színfolt a Margitsziget zöldje. Barlangok, gyógyító hőforrások, természetvédelmi területek, s mindez egy 2 milliós, nyüzsgő nagyvárosban. A város műemlékei között a római kori amfiteátrum és a török fürdő éppúgy megtalálható, mint a szecesszió különleges, magyar változata.A Világörökség részét képezi a Szabadság és a Margit híd által közrefogott budai és pesti Duna-part, továbbá a budai oldalon a várnegyed, a Gellérthegy a Szabadság-szoborral, a Citadellával és a Gellért Fürdővel, valamint a Víziváros barokk templomaival és törökkori fürdőivel. A pesti Duna-parton a Parlament, a Roosevelt tér a Magyar Tudományos Akadémia és a Gresham palota tartozik a világörökséghez. Az Andrássy utat a Millenniumi Földalatti Vasúttal, a Hősök terét és környékét 2002-ben csatolták a budapesti világörökségi helyszínhez.

Hollókő (1987)

Budapesttől mintegy 100 km-re festői környezetben, a Cserháthegység dombjai között bújik meg Hollókő. A falu története a XIII. századig nyúlik vissza, akkor, a tatárjárás után épült a Szár-hegyen álló vár. A várhoz érdemes fölsétálni. Kiállítás mutatja be az itt talált fegyvermaradványokat, ágyúgolyókat, kőfaragványokat. Gyönyörű kilátás nyílik innen a környező védett területre, mely a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik. A település többször leégett, mert az épületeket a XX. század elejéig könnyen gyulladó zsúptetővel fedték. Az utolsó, 1909-es tűzvész után az eredeti formájában állították helyre a házakat, de most már vályogfallal és cseréptetővel. Jól megfigyelhető a hagyományos középkori faluszerkezet; az egyetlen hosszú utca két oldalára merőlegesen keskeny telkek futnak le. A település közepén, mint egy kis "szigeten" áll a falu temploma. A fatornyos, zsindellyel fedett római katolikus templom 1889-ben épült. A falu közel 60 védett épülete jellegzetes, kontyolt nyeregtetős parasztház, melyet áttört faragással díszített deszkamellvédes tornácok kereteznek. Ez nem egy szabadtéri múzeum, hanem egy valóságos, élő falu. Az alig 400 lelkes település lakói a palócok. Különleges nyelvjárásuk mellet őrzik, ápolják hagyományaikat, színes, gazdagon díszített népviseletüket. Nagyobb ünnepekkor ma is viselik az általában maguk készítette ruhákat. Talán a leglátványosabb ünnep a Hollókői Húsvét, amikor nemcsak a ruhákat, hanem a húsvéti szokásokat, népi mesterségeket is bemutatják. Sok látogatót vonz a Nógrádi Folklór Fesztivál és az augusztusi várjátékok, októberben pedig a szüreti felvonulás, illetve a várban és a templomban rendezett koncertek.

Az Aggteleki és a Szlovák Karszt barlangjai (1995)

Az Aggteleki Nemzeti Parkot elsősorban az élettelen természeti értékek, a felszíni formák és a barlangok védelme érdekében hozták létre 1985-ben. Területének 75%-át lombhullató erdők borítják. Mozaikszerűen elhelyezkedő tisztások, sziklagyepek, kőkibúvásos hegyoldalak biztosítanak életteret az értékes növényeknek, a gazdag rovarvilágnak és a területen előforduló több mint 220 madárfajnak. A nemzeti park viszonylag kis területén (közel 20 000 ha) több mint 200 kisebb-nagyobb barlang található. A karsztvidék és egyben Magyarország leghosszabb barlangja a Baradla-barlang, amelynek hosszúsága az oldalágakkal együtt 25 km. Ennek 5,6 km-es szakasza Szlovákia területén fekszik és Domica néven ismert. A barlang kb. 230 millió éves közép-triászkorú mészkőben alakult ki. Kialakulásának kezdetét a földtani adatok alapján kb. 2 millió évvel ezelőttre tehetjük. A patakok vizei a mészkő repedésrendszerébe kerülve oldó és koptató hatásukkal tágították a hasadékokat, lassan létrehozva a mostani járatokat. A csepegő vizek mésztartalmának kicsapódásával keletkezett változatos nagyságú, színű és formájú cseppkövek díszítik a járatokat. A cseppkövek megmozgatták a felfedezők és látogatók fantáziáját. Így születtek az olyan beszédes fantázianevek, mint a Sárkányfej, Tigris, Anyósnyelv, Oszlopok Csarnoka vagy az Óriások Terme. A régészeti feltárások során talált számtalan lelet bizonyítja, hogy már az őskor embere is ismerte, sőt lakhelyül használta a Baradlát, melynek kiváló akusztikájú, kivételes szépségű hangversenytermében rendezett komoly- és könnyűzenei barlangkoncertek különleges élményt nyújtanak a látogatóknak.

Az ezeréves pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (1996)

Az egykori Pannónia provincia adta annak a hegynek a nevét (Mons Pannonia), amelyen a Szent Márton nevét viselő monostor épült, s amely hamarosan "Szent Hegy" (Mons Sacer) lett. A bencés szerzeteseket Géza fejedelem telepítette le 996-ban. Fia, Szent István, a második évezred kezdetén, az alapítólevélben birtokokkal és kiváltságokkal látta el a monostort. Az itáliai és csehországi szerzetesek kezdték meg a közösségi életet, a közös imádságot, a bencésekre jellemző lelkipásztori és kulturális munkát. A monostor tagjai minden nap imádkoznak Magyarország sértetlenségéért. A kerengő közelében van a barokk ebédlő és itt található a főapátsági levéltár is, amely olyan értékes dokumentumokat őriz, mint például a legrégibb magyar és finn-ugor írott nyelvemlék, a tihanyi apátság alapító oklevele. Az apátság XIX. századi klasszicista könyvtára mintegy 350 ezer kötetével Európa egyik leggazdagabb kolostori könyvtára. A gyűjtemény legértékesebb darabjai az ősnyomtatványok és kódexek. A főapátság gyűjteményei éremtárra, kőtárra, metszetgyűjteményre és képtárra tagozódnak. A főbejárattal szemben arborétum található, ahol majd 400 növényfajt gondoznak. A közeli kilátóról szétnézve a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet dimbesdombos vidékében gyönyörködhetünk. Az ezeréves Főapátság csak helyi tárlatvezetővel tekinthető meg. Az istentiszteletek ideje alatt a Bazilikában a vezetés szünetel. A nyári hónapokban - a hagyományos orgonahangversenyek mellett - zenei fesztivál várja a látogatókat. 2003 tavaszán nyitotta meg kapuit a vendégek előtt a Pannonhalmi Apátsági Pincészet. Az érdeklődők szakszerű vezetéssel betekintést nyerhetnek a pincészet munkájába, valamint megkóstolhatják boraikat.

Hortobágyi Nemzeti Park  (1999)

A Hortobágy Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, amely nem az erdők kiirtása és a folyószabályozás eredményeként jött létre. Az 1973-ban létrehozott első magyar nemzeti park az ország legnagyobb védett területe (82 ezer hektár).Kimagasló tájképi értékekkel rendelkezik, pedig első látásra nincs itt semmi. Ha körbetekintünk, az a legfeltűnőbb, hogy nem akasztja meg a tekintetet semmiféle építmény, de még dombok, hegyek sem. A délibáb forró nyári napok látványossága, amikor olyasmit látunk a tájban, ami nincs is ott. Ahhoz, hogy felfedezzük, milyen kincseket rejt e vidék, nem elég csak átutazni rajta.A mocsarak és halastavak a madarak fészkelésének és vonulásának európai jelentőségű helyszínei. Eddig 342 madárfaj előfordulását regisztrálták a Hortobágyon, melyből 152 fészkel is a nemzeti parkban. Az egyik legnagyobb látványosság kétségtelenül az őszi daruvonulás. E fajból, mely egyúttal a nemzeti park címermadara is, októberben több tízezer példány is megfigyelhető, amint éjszakázó helyükre húznak a puszta fölött.Szép számmal található ezen a vidéken a szívós, igénytelen rackajuh és a szürke marha. Kevésbé ősi fajta a jó szalonnájú mangalica disznó, illetve a nóniusz ló. Ez utóbbi őse a XIX. század elején került a Hortobágyra Normandiából. A látogatót ámulatba ejti a csikósok ügyessége és a vágtázó ménes látványa.A Budapestet Debrecennel összekötő út részeként a Hortobágy folyón 1827-ben kőhíd épült, melyet boltíveinek száma alapján Kilenclyukú Hídnak keresztelt el a népnyelv.A rendszeres programok közül legismertebb a májusban megrendezett Országos Gulyásverseny és Pásztortalálkozó, a Hortobágyi Lovasnapok és az augusztusi Hídi Vásár.

Pécsi Ókeresztény Sírkamrák (2000)

Magyarország déli részén, a Mecsek hegység lábánál fekvő Pécs éghajlata, növényzete, zegzugos utcácskái valósággal mediterrán hangulatot árasztanak. Gazdag művészeti életével, színházával, múzeumaival, fesztiváljaival nemcsak a környék, de az ország egyik jelentős kulturális központja is. A várost Kr. u. az I. században a rómaiak alapították. A IV. században Sopianae virágzó tartományi székhely és a kereszténység egyik jelentős központja volt. Szent István, az első magyar király 1009-ben püspökséget alapított itt, 1367-ben pedig a városban kezdte meg működését Magyarország első egyeteme. A 150 éves török hódoltság építészeti emlékei, a dzsámik, a török fürdő, és Idrisz baba türbéje ma is láthatók. Az ókori Sopianae temetőjében a Kr. u. IV. században templomokat, kápolnákat, mauzóleumot és alattuk sírkamrákat építettek római elődeink. A több mint 200 éve folyó régészeti feltárások során a temetőépületek körül több száz melléklettel gazdagon ellátott sírra bukkantak a régészek. Sopianae temetőjét az itt előkerült sírok keresztény szimbólumokkal díszített mellékletei és az épületek bibliai tárgyú freskói alapján ókeresztény temetőnek tartjuk. Nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában is itt maradtak fenn legnagyobb számban falképekkel díszített temetői épületek, ezért ez az ókeresztény épületegyüttes az emberiség története szempontjából kiemelkedő kulturális emlékcsoport.
Fertő-tó/Neusiedler See kultúrtáj (2001)

A Fertő-tó Ausztria és Magyarország területén található, így a két ország közös felterjesztése alapján került fel a Világörökségi Listára. A tó a Fertő-Hanság Nemzeti Park része, 1979-ben az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánította, és Európa nemzetközi jelentőségű vadvizeként tartják számon. A számos ritka, csakis itt élő növény és a kétszáznál is több fészkelő, vonuló madárfaj védelme érdekében a Nemzeti Park egyes részei csak engedéllyel és kísérővel látogathatók. A Fertő vízi telepe nyáron népszerű strand; lehet itt fürdeni, szörfözni, csónakázni és vitorlázni. A tó körül kerékpárút épült. Fertő az eurázsiai sztyeppetavak legnyugatibb képviselője, s egyben Európa legnagyobb szikes tava. A víz sekély, a vízmélység állandóan változik, de átlagosan az egy métert sem éri el. A vidéknek a természeti értékek mellett figyelemre méltó a népi építészete. A Fertő-tó közelében található települések - Balf, Hidegség, Fertőboz, Hegykő - középkori eredetűek. A környék jelentős kastélyai a XVIII. században épültek. A fertődi, pompás Esterházy-kastélyban több mint egy évtizedet töltött udvari zeneszerzőként Joseph Haydn. Nagycenken a Széchenyi-család egykori kastélyában Széchenyi István, a "legnagyobb magyar" életművét bemutató kiállítás látható. A kastélytól kisvasút vezet Fertőbozra. A klasszicista gloriettről páratlan kilátás nyílik a tóra.

Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj (2002)

Tokaj-Hegyalja hazánk legkiválóbb fehérborát termelő tájegysége. Mégis, a világörökségi rangot nem pusztán a szőlőtermesztésnek és a borászatnak köszönheti a vidék, hanem páratlan természeti adottságainak, építészeti és kulturális örökségének, valamint a helyi hagyományoknak is. A Magyarország észak-keleti részén elterülő borvidéken már a miocén korszakban is termett a szőlő, ezt bizonyítja az Erdőbényén talált Vitis Tokaiensis. Ez az ősi szőlőlevél, amely minden egyes szőlőfajta ősének tekinthető növény lenyomata, bizonyítja, hogy a szőlő őshonos növény Tokajban. A vitis sylvestris ősszőlő ma is vadon él a területen.A tokaji világhírnevét - ha hinni lehet egy legendának - a tridenti zsinat hozta meg. Draskovics György 1562-ben a tridenti zsinaton egy ebéd alkalmával tállyai borral kínálta IV. Pius pápát, aki elragadtatásában így kiáltott fel: "..patrem sanctum talia vina decent!" A lefordíthatatlan kettős jelentésű szójátékot (A pápához ilyen borok illenek - A pápához tállyai borok illenek) a jeles humanista, Bocatius János örökítette meg egyik epigrammájában.A szőlőhegyeken elsősorban furmint, hárslevelű és sárga muskotály alkotják az ültetvényeket. Mind a három fajta alkalmas az aszúsodásra. A nemespenésszel befedett pincékben érik a "tokaji", a királyok bora, a borok királya - "vinum regnum, rex vinorum". Az alapborok (ordinre) mellett évszázados technológia alkalmazásával készül a főbor, az aszú. A megtiport lengyel nemesség igénye teremtette meg az aszúszemekkel kevert "élő" fürtök együtt feldolgozása révén előállott "szamorodnit" (lengyelül samo rodnij - ahogy született), a középminőségű tokajit is. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a borvidék évezredes egysége indokolta, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága a Tokaji történelmi borvidéket, mint kultúrtájat, felvette a Világörökségi Listára. Tokaj-Hegyalja őrzi, ápolja értékeit. A több mint félszáz éves hegyaljai bormitológiát számos szobor örökíti meg a térségben. Ennek jegyében kerülnek megrendezésre évről évre a szüreti fesztiválok is, illetve a minden év májusában megrendezett Tokaji Borok Fesztiválja. 

 A Magyar Várományosi Listán szereplő helyszínek:

Tarnóc ősélőhely

Cápafogak bizonyítják, hogy 23 millió évvel ezelőtt trópusi tenger volt itt. Később a tenger visszahúzódott, a szárazulattá vált területet kanyargó ősfolyó szelte át, partját dzsungel övezte. A trópusi esőerdő ősállatai lábnyomokat hagytak a folyóparti iszapban. Egy 20 millió évvel ezelőtti vulkánkitörés az egészet lávával temette be, megőrizve a nyomokat az utókor számára.

Komárom/Komarno régi erődje

Az Osztrák-Magyar Monarchiából fennmaradt, 20 000 katona beszállásolására épített legnagyobb erődrendszerről szóló adatok Kr. e. 1218-ig nyúlnak vissza. A változó idők folyamán számos alkalommal újjáépített és kibővített komárom-komarnoi erőd mind építészetileg, mind a felhasznált építőanyagok szempontjából egységes maradt. Az épületegyüttes számos eleme erős kapcsolatba lépett a természeti környezettel. Tetejük lekerült a talajszintre és ma fű és vadvirágok borítják, tökéletes szimbiózisban a természettel.

A Rózsadombi termál karszt területe (Budapest)

15-20 millió évvel ezelőtt kezdődött a karsztrendszer kialakulása, melyet magasabb karsztos területekről szivárgó vizek táplálnak. Budapest híres gyógyfürdői is ennek a termál karsztosodásnak köszönhetik vizüket. A Rózsadomb alatt található a legnagyobb karsztrendszer. A csaknem 80 barlangot 30 kilométernyi folyosórendszer köti össze.

A Tihanyi-félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi-tó

A Balatonba nyúló félsziget gejzírkúpjait vulkanikus eredetű termálforrások formálták. Az ember már a bronzkorban megjelent ezen a területen. A dombtetőn épült apátság egyidős a magyar állammal. A Tapolcai-medence egyedülállóan szemlélteti a földtörténet egyes szakaszait, és még a szél munkája is felismerhető érdekes formájú bazalthegyein. A Hévízi forrástó a világ legnagyobb melegvízű, tőzegfenekű gyógytava. A gyógyító víz a 38 méter mélyen lévő forráskráterből tör fel.

A római limes magyarországi szakasza

A rómaiak által a Duna mentén kiépített erődítmény-rendszer nemzetközi sorozatjelölés részeként került a Magyar Várományosi Listára.

Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok

1784-ben alapította II. József császár. Azóta is a magyarországi lótenyésztés egyik kiemelkedő központja. Építészeti, tájképi és technológiai szempontból egyaránt nagy jelentőségű. Híven dokumentálja a XVIII-XIX. század magas színvonalú állattartását.

Tájház hálózat Magyarországon

A XVIII-XX. század között épült, különböző periódusokat és kultúrákat képviselő épületek sorát foglalja magába. Van közöttük parasztház, mezőgazdasági épület, kézműves műhely, de közös bennük, hogy elválaszthatatlanok a hozzájuk kapcsolódó, az általuk képviselt kultúrától, múlttól. A védelemre javasolt épületek sora tükrözi a Magyarországon élt és élő népek, népcsoportok sokszínűségét.

Az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai

A fatemplom-építés első írásos dokumentuma 1049-ből való és Szent László király erdélyi templom építéséről tanúskodik. A ma látható legtöbb templom és harangláb a XVIII. századból származik. Nyomon követhető rajtuk a keleti és nyugati hatások ötvöződése, az egymás mellett élt kultúrák kölcsönhatása, a korabeli építő- és díszítőművészet egyszerű szépsége. (Több ország - Szlovákia, Ukrajna, Románia, Magyarország és esetleg még Lengyelország - közös előterjesztése várható.)

Lechner Ödön és kortársai, a magyar szecesszió

Lechner művészetének leglátványosabb eredményei Pártos Gyulával közösen a kecskeméti Városháza, az Iparművészeti Múzeum, továbbá a Magyar Állami Földtani Intézet és a Hold-utcai Postatakarékpénztár. Lechner a korszerű építészet egyik kezdeményezője volt Magyarországon. Szobra az Iparművészeti Múzeum - a magyar szecesszió egyik legszebb épülete - előtt áll.

Dunakanyar kultúrtáj

A visegrádi középkori királyi központ és vadászterület, illetve Esztergom középkori vára korábbi két várományosi helyszín összevonásával.

 

 


 



 


Ajánlatkérés